Alapszakon

Pedagógia alapszakon különösen az informális nevelés, szabadidő-pedagógia és a társadalmi érzékenyítés témaköreiben.

Mesterszakon

Neveléstudományi mesterszakon különösen a nevelésfilozófiák, -elméletek és pedagógiai antropológiák témakörében.

A Társadalmi nemek mesterszakon (TáTK) a férfikutatások témakörében. 

Doktori képzésben

A Neveléstudományi Doktori Iskolában nevelésfilozófiai és kutatásmódszertani kurzusok.

A Pedagógiai Antropológia kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport célja egyrészt gyarapítani a hazai pedagógiában az emberre mint a nevelés alanyára vonatkozó elméleti tudást, másrészt empirikus kutatásokkal feltárni az emberi szubjektum társadalmi, morális, kulturális, lélektani perspektíváit és formálását. A pedagógia tárgyát a kutatócsoport szélesen értelmezi beleértve a társadalmi-kulturális formálás legkülönbözőbb útjait. A kutatás kitüntetett, nagyobb témakörei: pedagógiai emberképek a társadalomban; identitáskonstrukciók (különösen gender, szexualitás, osztály, etnicitás, stb. kategóriái mentén); a morális és az állampolgári szubjektum (nevelése); enkulturáció; nem formális nevelés. Kutatási módszerek széles repertoárját használva a csoport teret akar nyújtani olyan metodológiának is mint a (pedagógiai) etnográfia, a részvételi kutatás és interpretatív (tartalom)elemzés

OTKA-K127937: A magyar neveléstudomány múltja és jelene – diszciplínafejlődés, tudományos kommunikáció (1970–2017). Az OTKA által támogatott kutatás az 1970-es évek, illetve azt követő napjainkig tartó időszak magyar tudományfejlődési sajátosságait vizsgálja a neveléstudomány diszciplínafejlődésének szempontjából, a korszak fontosabb társadalmi politikai, intézményi, személyi viszonylataira is kitekintve, és empirikus alapokon nyugvó objektív adatok alapján törekszik annak feltárására, elemzésére, rekonstruálására. Közreműködő kutató: a Politikai vallás kutatócsoport egyik vezető kutatója.

Az Inclusion4Schools célkitűzése, hogy az inkluzív oktatás eszközeivel küzdjön a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. A Horizont 2020 keretein belül megvalósuló projekt a szegregált közösségeket és iskolákat érinti, hogy inkluzív pedagógiai eszközökkel, a párbeszéd kultúráján keresztül próbálja azokat az integráció irányába vinni. Közreműködó kutató a Wesley János Lelkészképző Főiskolához kapcsolódva.

TGSE Towards Gender Sensitive Education – A nemek közti egyenlőség pedagógia (A társadalmi nem kérdésére érzékeny pedagógia felé) három éves projekt célja az volt, hogy feltárja a három résztvevő országban az oktatáspolitikai és mindennapi pedagógiai környezet jellemzőit a társadalmi nem témájában, és egy képzést dolgozzon ki a tanárok és tanárjelöltek számára, amely segíti a pedagógusokat, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget a pedagógiai gyakorlatban.    

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében
Állampolgárság, identitás és iskola: összehasonlító iskolai etnográfia című kutatás
Két hazai intézményben folyt etnográfiai kutatás: egy magasabb szocio-ökonómiai státuszú diákokat oktató, a fejlesztésekben innovatív módon résztvevő, és egy másik alacsonyabb szocio-ökonómiai státuszú (underclass) tanulókkal foglalkozó, marginalizált intézményben.
A kutatás célja volt: feltárni a vizsgált intézményekben az (állampolgári) identitás és szubjektumformálás perfomanszait, annak különbségeit és hasonlóságait a mindennapi mikrotörténések szintjén, valamint építve a kritikai pedagógia megközelítésére az iskolai történéseket rendszerszinten, a társadalmi kontextusba ágyazottságában elemezni.
A kutatás egyik indirekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai neveléstudományban olyannyira hiányzó pedagógiai etnográfia metodológiájának nagyobb ismertségéhez és elismertségéhez.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) Bolyai+ programjának keretében
Antropológiák: elméletalkotó, együttműködő, részvételi kutatás
A projekt célja volt, egy olyan elméletalkotó folyamat megteremtése a 2018-19-es tanév során, amelyben különféle szereplők (kutatók, tanárok, diákok) közös gondolkodással vesznek részt arra keresve a választ, hogy milyen – különösen az emberre és az emberképre vonatkozó – pedagógiai elméletek járulhatnak hozzá és milyen módon egy tudatosabb nevelési-oktatási gyakorlathoz. Az elméleti kutatás kutatói közösségének kitágításáról van tehát szó. Az azóta is tartó folyamat arra az alapvető meggyőződésre épül, hogy az elméletek nem csupán absztrakt gondolatok, hanem közük van a gyakorlathoz, és mindnyájan elméletalkotók vagyunk. A kutatás fő vezetője Mészáros György, bevonva más kutatótársakat is, de minden résztvevő egyenrangú partnerként nyilváníthat véleményt és szólhat hozzá az elméletek kapcsán fölmerülő kérdésekhez és vitákhoz, amelyek szövegek értelmezésére épülnek. Kiemelt szerepe van az elméleti kurzusokra járó hallgatóknak, akik elősegítik a tanárok és diákok bekapcsolódását is anyagaikkal. A kutatás során létrejött egy digitális platform, amely azóta is tere a vitáknak. Ennek fejlesztése és ebbe több pedagógus bevonása a következő időszak feladata.

Válogatott, fontosabb publikációk

Neumann, Eszter – Mészáros, György (2019): From Public Education to National Public Upbringing. In: Kenneth, Jones – Anna, Traianou (szerk.): Austerity and the Remaking of European Education. London, Bloomsbury, 117–146.

Mészáros, György (2018): The position of an educational researcher in a semi-peripheral region. In: Lotar, Rasinski – Dave, Hill – Kostas, Skordoulis (szerk.): Marxism and Education: International Perspectives on Theory and Action. New York, Routledge, 89–100.

Tóth, Tamás – Mészáros, György – Marton, András (2018): We should’ve made a revolution. Policy Futures in Education, 16(4), 465–481.

Mészáros György (2017): Pedagógiai etnográfia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.

Mészáros, György (2015): The “Gay Eye” of a Researcher and a Student in a Hungarian School. In: Paul, Smeyers – David, Bridges – Nicholas, C. Burbules – Morwenna, Griffiths (szerk.): International Handbook of Interpretation in Educational Research. Dordrecht, Springer, 705–726.

Mészáros György (2014): Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia.  Veszprém, Gondolat Kiadó.

Takács, Judit – Dombos, Tamás – Mészáros, György – P. Tóth Tamás (2012): Don’t Ask, Don’t Tell, Don’t Bother. In: Trappolin; L. – Gasparini; A. – Wintemute, R. (szerk.):  Confronting Homophobia in Europe. Oxford, Hart Publishing, 79–105.

Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).

Mészáros, György (2006): Pilinszky János színházesztétikája. Iskolakultúra, 16(3), 44–61.

Mészáros, György (2005): Kortárs filmek fiatalságképe. Iskolakultúra, 15(10), 84–96.

Mészáros, György (2005): A “rossza arcúak” szava: a kritikai pedagógia kihívása. Iskolakultúra, 15(4), 84–101.

Mészáros, György (2003): Techno-house szubkultúra és iskolai nevelés. Iskolakultúra, 13(9), 4–64.

MTMT

Az ATEE (Association for Teacher Education in Europe) tagja, 2012-2018 között a vezető testület (Administrative Councile) tagja.

A Magyar Pedagógiai Társaság tagja.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának tagja.

A Helyzet Műhely tagja.

A Szimpozion Egyesület tagja.

Az Ethnography and Education folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.